A szakképzettségét tekintve gépésztechnikus végzettségű egykori tanárunk, kollégánk a felső tagozatos évfolyamokban tanította a Technika (korábban Gyakorlati ismereteknek nevezett) tantárgyat olyan szakmai hozzáértéssel és pedagógiai alázattal, amely sok pedagógus számára követendő példa lehet.
A vidám természetű tanárt a nevelőtestület örömmel fogadta. Hatékony oktatási módszerei alkalmazkodtak a kor kihívásaihoz, tanóráiról általánosságban is elmondható, hogy sokféle módon motiválta tanítványait. Tanulói tisztelték, sőt a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendett.
Osztályfőnöki munkájára a pontosság és a gyerekek érdekében történő szakmai attitűd megnyilvánulása volt a jellemző.
Az 1980-as évek közepétől gépszerelési fakultációs foglalkozást indított el az arra fogékony tanulói részére. Ehhez a saját ötletein túl beillesztette az egyes üzemek segítségét, mellyel gazdagította a technika tantárgy tárgyi feltételeit. Ugyancsak a nevéhez kapcsolódik a kerékpáros vándortábor hagyománnyá tétele, amelyet éveken keresztül szervezett és vezetett.
Az iskolánkban töltött 13 év alatt jó munkakapcsolatot alakított ki a pedagógusokkal. Kollégánk, Szabó Lajos az alábbiak szerint idézte fel Géza bácsihoz fűződő emlékeit:
„A felső tagozatra kerülésemkor, ő volt a másik csoport technika tanára. Rendkívül segítőkész, jó kolléga volt, s később a barátságát is kiérdemeltem. Elképesztő pedagógiai érzékkel rendelkezett, tanári végzettség nélkül. Vidámsága, jó kedélye, viccelődő kedvessége a környezetére is jó hatással volt. Nem tudok olyan személyről, aki ne kedvelte volna.
Soha nem láttam tétlenül üldögélni. Számtalan ötlete volt, pl. az egyik farsang alkalmával az osztályát rendkívül részletesen kidolgozott egyiptomi jelmezekbe öltöztette. A precízsége, alapossága, munkája minden területen megmutatkozott. Hibátlan műszaki rajzokat készített, gyöngybetűkkel írva a szöveges részeket. Otthon is mindig dolgozott. Igazi ezermester volt, olyan, akiből ma már egyre kevesebb van.
A mezőgazdaság, a kertészkedés terén is kibontakozott a hozzáértése. Gyümölcsfái, szőlője mindig ápolt, gondozott, gazdagon termő volt.
A gyakorlati tevékenységek polihisztorát láttam benne.”
Emlékét megőrizzük.
az Arany János Általános Iskola Tagintézmény nevelőtestületének nevében,
Szabó Lajos és Erneszt Antal Pál
