Kedves Vendégeink, kedves diákok és kedves kollégák!
Áldás békesség!-et kívánva őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola Arany János Általános Iskolai tagintézménye rendezvényének valamennyi résztvevőjét. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntve az intézményünkbe érkező vendégeinket. A pacséri és négyfalusi iskola tanárai és diákjai nélkül már talán el sem kezdődhetne az Arany János tagintézmény rendezvénysorozata, hiszen ők nem egyszerűen csak vendégei ezeknek a napoknak, hanem olyan testvéreink, akik nélkül nincs ez a közösségi összejövetel és érkezésükig nem indulhat el jelentősebb esemény. Az Arany napok bensőségessége és egyben emelkedettsége nélkülük üresebb lenne és lelkesedésünk is visszafogottabbá válna hiányukkal. Az idén először a Nagydobronyi Református Líceum diákjait és tanárait is, velük együtt üdvözölhetjük, reménységünk szerint ők is a rendezvényeink rendszeres résztvevői lesznek, velük még inkább kiteljesedve örülhet közösségünk. Isten hozta kedves mindannyijukat Kisújszálláson, töltekezzenek fel élményekkel, térjenek haza olyan szép emlékekkel, ami várakozást ébreszt majd bennük és bennünk az újbóli találkozásra.
Az Arany napok és a Reformáció Hete második alkalommal kerül együttesen megrendezésre és lám milyen erőt sugároz máris ez a két év, hiszen egy helyre tereli magyarságunk határon túli és inneni tagjait, ha csak egy rövid időre is találkozást és élményszerzést jelent erdélyieknek, vajdaságiaknak, kárpátaljaiaknak és nagykunságiaknak egyaránt. Mert sétálhatunk a gyalpári erdőben, a teplicskai dombok között, a Nagykőhavas bércein, a Kerepec vagy a Szernye partján ugyanaz a magyar szó szól, mindnyájan értjük és dúdoljuk a dalokat és a hamarosan kezdődő bibliai történetmondó vagy zsoltáréneklő versenynek is bármelyik helyszínt választhatnánk. Szerintem, szerintünk ez az Arany napok igazi ereje és egyben üzenete is.
Kezdődjenek tehát hamarosan a rendezvényeink. Az iskolai Ki Mit Tud évében tanítványaink és testvértelepüléseink diákjai is megmutathatják képességeiket, együtt tapsolhatunk produkcióiknak és töltekezhetünk fel a hangszeres bemutatókból, jelenetekből, versekből, vagy prózai előadásokból.
Bár anyanyelvünk értékeit nagyra becsüljük és ápoljuk is, de tudjuk, hogy országunk és a világ nyitottsága az idegen nyelvek ismeretét is éppúgy igényli, ezért a nyelvi versenyek is jól illeszkednek majd rendezvényeink sorába.
Lesz persze kötetlenebb játszóház, hajszolt embertársainak örömét keresgélő énekes-mesemondó, néptánc bemutató, meseszínház és strandolás a kun süveg alatt. Sok-sok olyan program, ami szándékaink szerint vidám és felemelő perceket szerez majd kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Esti programjainkra a városlakókat is meghívtuk, városi rendezvény rangjára emelve ezzel az Arany napokat. Rendezvényeink sokfélesége remélhetőleg nem eredményezi a bőség zavarát, hanem kellemes kikapcsolódást és élményt jelent valamennyi résztvevőnek.
Köszönjünk a fenntartó Egyházközség és a város támogatását, a Határtalanul program biztosította pályázati forrást, valamint azt a sok-sok munkát, amit kollégáim, a szervezők és természetesen Ti kedves diákok e rendezvény sikerébe már előzetesen befektettetek.
A Reformáció Hetében második alkalommal rendezendő Arany napoknak vélhetően van valami küldetése. Összekapcsol és gyönyörködtet, kapcsot képez és élményt nyújt, azáltal hogy a köteléket teremtő anyanyelvünk által valósítja meg mindezeket a célokat.
A nyelv maga a végtelenség. Minél tovább foglalkozom vele, annál inkább látom, hogy sohase lehet a végére érni. Csak vérünk érzi. Értelmünk mindig elámul, ha elemezzük és tudatosítjuk azt, amit vérünk érez. De ez az ámulat számomra az élet egyik legnagyobb gyönyörűsége.
A Kosztolányit is lenyűgöző ámulat vonuljon végig a következő napokon is, azt kívánva, hogy érezze benne jól magát mindenki és ennek emlékei, élményei keltsék fel az igényt az újbóli találkozásokra, mert ünnepelni és ilyen körben együtt lenni nemcsak egymás közelében, hanem közeli és távoli otthonainkba hazatérve a lelkekben is lehet.
E gondolatok jegyében az Arany napok idei rendezvényét, jó szórakozást és tartalmas időtöltést kívánva megnyitom.
Reformáció hete & Arany-napok
Az őszi szünet előtti utolsó három napon (október 20-22.) – a határon túli testvériskolák diákjainak, pedagógusainak részvételével – városunk kulturális életét is színesítő programok zajlottak le intézményünkben a Reformáció hete és az Arany-napok rendezvénysorozat keretén belül. A Reformáció hetét Kobzos Kiss Tamás előadása, míg az Arany-napokat az Arany János mellszobránál tartott megemlékezés nyitotta meg. Utóbbin Tóth József főigazgató úr mondott beszédet, amelynek szövegét ezúton tesszük közkinccsé:
A rendezvényeken készült fotókat, videókat az alábbi linkekre kattintva tekinthetik meg:
Keresztyén hitünk megújulása, a reformáció
Minden évben, október 31-én a protestáns egyházak ünnepség keretében emlékeznek meg a reformációról. Miért volt rá szükség? Honnan indult el? Kik indították el és mikor? Dióhéjban ezekre a kérdésekre adott válaszokkal szeretném mindenki érdeklődését felkelteni erre az ünnepünkre.
A XVI. század új tudományos felfedezései és szellemi áramlatai alapjaiban rengette meg a világot és a középkori egyházat. Minden tudomány elszakadt az egyháztól és önálló útra lépett. Ez abban az időben nagyon megingatta az egyház tekintélyét. 1517 döntő fordulatot hozott az egyház életében. A németországi Wittenbergben is megjelentek a szerzetesek, akik a pápa megbízásából bűnbocsátó cédulákat árusítottak az embereknek, hogy az így begyült összegből biztosítsák gondtalan életüket. Ezzel és az egyház maradi szokásaival egyre több szerzetes és ember fordult szembe. Ezt tette Luther Márton szerzetes is, akit a reformáció elindítójának és megalapozójának tartunk. Luthert lelke üdvössége érdekelte, s emésztő kérdéseire kereste a választ; imádkozott, böjtölt, sanyargatta magát, nyugalmat azonban nem talált. A Szerzetes–főnökéhez fordult tanácsért, aki azt mondta: „OLVASD A BIBLIÁT!” Az evangéliumok egy új világot tártak fel előtte. Isten nemcsak szigorú Bíró, hanem szerető Édesatya ugyanaz az Isten. Rátalált a „drága kincsre”: „AZ IGAZ EMBER HITBŐL ÉL.” ( GALATA 3,11) A Bibliában megtalálta a választ: „ISTEN KEGYELEMBŐL ADJA AZ ÜDVÖSSÉGET, ÖRÖK ÉLETET.” 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom főbejáratára kiszegezte 95 tételét, amely az akkori egyház megreformálását tartalmazta, amelyben azt bizonyította, hogy a bűnöket nem a pápa, hanem egyedül Isten bocsátja meg és nem pénzért, hanem ingyen, Jézus Krisztus kereszthaláláért. Amikor tételeit megírta, semmiképpen nem gondolt egyházszakadásra. Fontos megemlíteni még Kálvin Jánost, akit a református reformáció teológusának tartunk. 1536-ban, 27 évesen írta meg azt a hatalmas munkát, melyet egész Európában kinyomtattak és olvastak, az INSTITUCIOT. Kálvin maga testileg gyenge és törékeny ember volt, lelke nem ismert félelmet, mert az EVANGÉLIUM Igazságait tartotta egyedüli „fegyverének”. Svájcban, Genfben tevékenykedett.
A reformáció eszméi gyorsan terjedtek, hazánkba is eljutott. Így emlékezünk a hitvalló reformátor őseinkre: Dévai Bíró Mátyásra - a magyar Lutherre, Szegedi Kis Istvánra - a magyar reformáció teológusára, Méliusz Juhász Péterre - Debrecen reformátorára és Károli Gáspárra a Bibliafordító reformátorra.
A XVI. század új tudományos felfedezései és szellemi áramlatai alapjaiban rengette meg a világot és a középkori egyházat. Minden tudomány elszakadt az egyháztól és önálló útra lépett. Ez abban az időben nagyon megingatta az egyház tekintélyét. 1517 döntő fordulatot hozott az egyház életében. A németországi Wittenbergben is megjelentek a szerzetesek, akik a pápa megbízásából bűnbocsátó cédulákat árusítottak az embereknek, hogy az így begyült összegből biztosítsák gondtalan életüket. Ezzel és az egyház maradi szokásaival egyre több szerzetes és ember fordult szembe. Ezt tette Luther Márton szerzetes is, akit a reformáció elindítójának és megalapozójának tartunk. Luthert lelke üdvössége érdekelte, s emésztő kérdéseire kereste a választ; imádkozott, böjtölt, sanyargatta magát, nyugalmat azonban nem talált. A Szerzetes–főnökéhez fordult tanácsért, aki azt mondta: „OLVASD A BIBLIÁT!” Az evangéliumok egy új világot tártak fel előtte. Isten nemcsak szigorú Bíró, hanem szerető Édesatya ugyanaz az Isten. Rátalált a „drága kincsre”: „AZ IGAZ EMBER HITBŐL ÉL.” ( GALATA 3,11) A Bibliában megtalálta a választ: „ISTEN KEGYELEMBŐL ADJA AZ ÜDVÖSSÉGET, ÖRÖK ÉLETET.” 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom főbejáratára kiszegezte 95 tételét, amely az akkori egyház megreformálását tartalmazta, amelyben azt bizonyította, hogy a bűnöket nem a pápa, hanem egyedül Isten bocsátja meg és nem pénzért, hanem ingyen, Jézus Krisztus kereszthaláláért. Amikor tételeit megírta, semmiképpen nem gondolt egyházszakadásra. Fontos megemlíteni még Kálvin Jánost, akit a református reformáció teológusának tartunk. 1536-ban, 27 évesen írta meg azt a hatalmas munkát, melyet egész Európában kinyomtattak és olvastak, az INSTITUCIOT. Kálvin maga testileg gyenge és törékeny ember volt, lelke nem ismert félelmet, mert az EVANGÉLIUM Igazságait tartotta egyedüli „fegyverének”. Svájcban, Genfben tevékenykedett.
A reformáció eszméi gyorsan terjedtek, hazánkba is eljutott. Így emlékezünk a hitvalló reformátor őseinkre: Dévai Bíró Mátyásra - a magyar Lutherre, Szegedi Kis Istvánra - a magyar reformáció teológusára, Méliusz Juhász Péterre - Debrecen reformátorára és Károli Gáspárra a Bibliafordító reformátorra.
Drabik Noémi
Vallástanár
Az iskolai faliújság. Készítette: Pardiné Marjai Erzsébet |
Eredményes szereplés a „BENKŐ GYULA” Komplex Tanulmányi Versenyen
Testvéri szeretettel fogadták iskolánkat 2014. október 18-án a Mezőtúri Református Kollégiumban, ahol diákjaink is részt vettek a „BENKŐ GYULA” Komplex Tanulmányi Versenyen. Az élményekben gazdag nap áhítattal vette kezdetét, majd nyolc fős csapatunk egy órán át dolgozott a kiadott feladatlapokon, amely több műveltségi területből tevődött össze. A legtöbb pontot történelemből és fizikából szerezték tanulóink, összesítésben pedig III. helyezést értek el az általános iskolai korcsoportban. Ezúton gratulálunk nekik és felkészítő tanáraiknak! A csapat tagjai: Kovács Viktória, Szarvák Rebeka, Nagy Károly Mihály, Varga Tamás, Berczi Attila, Simon Kata, Kis Boglárka, Szabó Kata Luca.
A rendezvény nagyon színvonalas volt; a verseny mellett kísérőprogramokba is bekapcsolódhattak diákjaink. A szervezőknek ezúton köszönjük, hogy részesei lehettünk e rangos eseménynek, és Isten gazdag áldását kívánjuk életükre, további szolgálatukra!
A rendezvény nagyon színvonalas volt; a verseny mellett kísérőprogramokba is bekapcsolódhattak diákjaink. A szervezőknek ezúton köszönjük, hogy részesei lehettünk e rangos eseménynek, és Isten gazdag áldását kívánjuk életükre, további szolgálatukra!
Aradi vértanúk emléknapja
Október 6-án iskolánk is emlékezett az Aradon kivégzett 13 honvédtisztre. A hétfő reggeli áhítat után, az osztályfőnöki órán a diákok irányított beszélgetés keretében foglalkoztak a témával, illetve a felsős osztályok a városi rendezvényen is részt vettek (osztályonként 5 fő).
Az eseményen Toldi Attila iskolaigazgató beszédét követően megtekintettük az Illéssy Sándor Baptista Szakközépiskola és Szakiskola „Ne feledd halottaidat!” című emlékműsorát. A színvonalas előadást Dr. Pappné Major Zita és Kovács Krisztina tanárnők rendezték. Ezután elhelyeztük koszorúinkat Kossuth Lajos és Illéssy János mellszobránál, valamint az 1848/49-es emlékműnél.
Intézményünk az Aradi vértanúk napján a kisújszállási hősökre is emlékezik, köztük középiskolánk egykori tanárára, a Kufsteinben és Josefstadtban raboskodó Keszi Hajdú Lajosra (1813-1901). A nemzet függetlenségéért, szabadságáért, a Habsburg elnyomás ellen írt cikkei miatt kellett majdhogynem mártíromságot vállalnia. 1856-ban az általános amnesztia idején szabadult Illéssy Jánossal együtt. Míg azonban sorstársa a politikai életben helyezkedett el, addig ő a református egyház által fenntartott algimnáziumban kezdett tanítani.
Fotó: Szepesi Jenő |
A „Nagy Háború” áldozataira emlékeztünk
2014. október 3-án az I. világháború 100. évfordulója alkalmából hősi halált halt honfitársainkra emlékeztek egymást követően a megye több településén. Az emlékút egyik állomása Kisújszállás volt. Az első világháborús emlékműnél lezajlott rendezvényen a Móricz Zsigmond Református Kollégium diákjai is részt vettek. Az eseményen Nagytiszteletű Török Imre lelkipásztor (1867-1952) szavait felidézve emlékezett a kisújszállási áldozatokra Kecze István polgármester úr, míg dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr a háborús emlékmű mélyebb értelmezésének segítségével mutatott rá a hősökre való emlékezés fontosságára.
Intézményünk kegyelettel és megbecsüléssel gondol egykori tanítóira, tanáraira s református gyülekezetünk tagjaira, kik a „Nagy Háborúban” életüket adták a hazaért. Isten őrizze meg emléküket szívünkben!
Intézményünk kegyelettel és megbecsüléssel gondol egykori tanítóira, tanáraira s református gyülekezetünk tagjaira, kik a „Nagy Háborúban” életüket adták a hazaért. Isten őrizze meg emléküket szívünkben!
Zenei világnap
2014. szeptember 29-én emlékezett meg általános iskolánk a zenei világnapról a városházán. A rendezvényen videók segítségével, illetve az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek közreműködésével népi hangszerekről tartott bemutatót Golenya Gréta tanárnő. Az előadást követően került sor az Arany Diák Alapítvány által adományozott szociális ösztöndíjak átadására. Az ösztöndíjakat iskolánk volt igazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Domján László adta át. A program az ÉAOP-5.1.1/D-09-2F20110006 azonosító számú Kisújszállás városközpont funkcióbővítő megújítása című pályázat keretében valósult meg.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)