Pacséron jártunk, több évfordulót ünnepeltünk

A pacséri kirajzás 240 éves évfordulója alkalmából kaptunk meghívást a szokásos május eleji megemlékezésre. Ebben az évben a Csemete Játszóház 25 éves és a kitelepülés emlékére 30 éve állított emlékoszlopról, valamint a két település együttműködéséről való megemlékezés különös többletet is adott az eseménynek. Kisújszállásról Szűcs Tamás polgármester úr, Erneszt Antal Pál települési képviselő, Ábri Imre Egyházközségünk főgondnoka, dr. Ducza Lajos nyugalmazott polgármester, Tóth József főigazgató és Szabó Tamás főigazgató-helyettes urak, Német Marianna tagintézmény igazgató-helyettes párjával, Szabó Ágnes tanár, valamint Nagyné Daku Ágnes és Nagy Lajos voltak jelen.

A program a Csemete Játszóház legkisebbjeinek anyák napi műsorával kezdődött. Az ünnepi Istentiszteleten Főtiszteletű Harangozó László református püspök hirdetett igét. Dr. Ducza Lajos egykori kisújszállási polgármester, helytörténeti kutató a kisújszállásiak, Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a délvidékiek, míg Szabolcski Szabolcs pacséri polgármester saját településének lakói szemszögéből emlékezett a 240 évvel ezelőtti kirajzás jelentőségére, és máig ható következményeire, a testvérkapcsolatok ápolására.

A megemlékezés során a Csemete Játszóház utóbbi 15 évében aktív segítők elismerő oklevelet vehettek át munkájukért, mellyel a helyi bölcsőde és napközi hiányát pótolták, nevelték, fejlesztették a gyermekeket, közben keresztyén értékeket is közvetítve feléjük.

A kirajzás után mintegy 150 évig nem tartottak valódi testvérkapcsolatot a két település lakói. Dr. Csányi József Kisújszállásról kezdeményezte a szorosabb kapcsolatfelvételt 1936-ban. A II. Világháború utáni évtizedekben a református egyházközségek szervezték a kapcsolattartást. A 200 éves évfordulót nem tudták közösen ünnepelni a két település lakosai, mert a Jugoszláv hatóságok nem hagyták jóvá a kiutazást.

Valójában tehát a rendszerváltás után lendülhetett fel a testvérkapcsolat, melyet hamar megállapodás aláírása is követett. A 210 éves évforduló kapcsán készült el a két emlékoszlop („beszélő fa”) Csomortán Melinda és Rózsa Imre alkotása. 2004-ben a pacséri általános iskola és a kisújszállási Arany iskola között testvériskolai megállapodás is született, a két gyülekezet is testvérként tekintett egymásra már az 1930-as évektől kezdve.

Az utóbbi 30 év testvérkapcsolatainak kezdeményezésében, ápolásában végzett munkájukért négy fő kisújszállási személy is köszönő oklevelet vehetett át a pacséri Református Egyházközségtől. Dr. Ducza Lajos a kezdetektől aktív részese volt a települési, majd az egyházközségi szintű kapcsolatok ápolásának és magasabb szintre emelésének. Kecze István (aki most egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen személyesen) számtalanszor vezetett delegációt, hozott segítséget Pacsérra települési képviselőként, igazgatóként, polgármesterként, a több területen is évről-évre épített kapcsolatok mozgatója volt. Német Marianna tanítónő, tagintézmény-igazgató helyettes immár 15 éve viszi Pacsérra a legjobb negyedikes Arany iskolásokat a Református Gyermektáborba, és segíti munkájával a rendezvényt. Nagy Lajos tanárként, igazgatóként mintegy 25 esztendeje kapcsolódott be, és vált a két település, iskola, egyházközség és számos más civil közösség közötti élő kapcsolat mozgatójává, építőjévé.

A hivatalos megemlékezés a református templom kertjében álló emlékoszlop koszorúzásával ért véget, majd közös ebéddel és baráti beszélgetéssel folytatódott a találkozó kötetlen része. 
Nagy Lajos