A várakozás ideje. Koszorút készítünk, gyertyákat gyújtunk, elkezdjük a karácsonyi ajándékokat várni, tervezni, mi mivel lepjük meg szeretteinket.
A karácsony előtti negyedik vasárnappal elkezdődik az advent és vele az egyházi esztendő. Ez a négy hét akkor tölti be feladatát, ha lelkileg készülünk az ünnepre.
Az advent azonban sokkal több egyszerű ünnepvárásnál. Maga a szó eljövetelt jelent. Jézus eljövetelére készít az ünnep. Nemcsak Jézus történelemben bekövetkezett eljövetelére, az első karácsonyra emlékezünk, hanem arra is, hogy értünk jött el, a mi megváltásunkra, gondolunk arra, hogy ismét el fog jönni, de már nem kisgyermekként, hanem ítélő Úrként. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy „meg kell születnie” a szívünkben is, ahhoz, hogy a megváltása mienk legyen.
Hagyomány az adventi koszorú készítése, ami a 19. században jött divatba. Egy hamburgi evangélikus lelkész, Johann Hinrich Wichern otthonában egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amin 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később már csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. Így teszünk ma is.
Szokás volt az adventi házikó készítése, ami kartonlapból készült, és annyi ablaka volt, ahány napból állt az advent. Minden napon kinyithattunk egy újabb ablakot, ahol egy-egy bibliai idézet volt található. Ebből már csak az adventi naptár maradt meg, ahol az ablakok csokit rejtenek.
Az ünnepi heteket használjuk arra, hogy Isten felé forduljunk és végtelen szeretetében feltöltődve vigyük el szeretteinknek, barátainknak is a jó hírt: Isten a földre jött érted!
Ürögdi Ferenc verse:
Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
Összeállította: Butyka Béla Csabáné református lelkész és vallástanár
