Reformáció ünnepe iskolánkban
Minden évben, október 31-én a protestáns egyházak ünnepség keretében emlékeznek meg a reformációról. Miért volt rá szükség? Honnan indult el? Kik indították el és mikor? Dióhéjban ezekre a kérdésekre adott válaszokkal szeretném mindenki érdeklődését felkelteni a 2017-ben 500 éve történt esemény iránt.
A XVI. század új tudományos felfedezései és szellemi áramlatai alapjaiban rengette meg a világot és a középkori egyházat. Minden tudomány elszakadt az egyháztól és önálló útra lépett. Ez abban az időben nagyon megingatta az egyház tekintélyét. 1517 döntő fordulatot hozott az egyház életében. A németországi Wittenbergben is megjelentek a szerzetesek, akik a pápa megbízásából bűnbocsátó cédulákat árusítottak az embereknek, hogy az így begyült összegből biztosítsák gondtalan életüket.
Ezzel és az egyház maradi szokásaival egyre több szerzetes és ember fordult szembe. Ezt tette Luther Márton szerzetes is, akit a reformáció elindítójának és megalapozójának tartunk. Luthert lelke üdvössége érdekelte, s emésztő kérdéseire kereste a választ; imádkozott, böjtölt, sanyargatta magát, nyugalmat azonban nem talált. A Szerzetes–főnökéhez fordult tanácsért, aki azt mondta: „OLVASD A BIBLIÁT!” Az evangéliumok egy új világot tártak fel előtte. Isten nemcsak szigorú Bíró, hanem szerető Édesatya ugyanaz az Isten. Rátalált a „drága kincsre”: „AZ IGAZ EMBER HITBŐL ÉL.” ( GALATA 3,11) A Bibliában megtalálta a választ: „ISTEN KEGYELEMBŐL ADJA AZ ÜDVÖSSÉGET, ÖRÖK ÉLETET.”
1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom főbejáratára kiszegezte 95 tételét, amely az akkori egyház megreformálását tartalmazta, amelyben azt bizonyította, hogy a bűnöket nem a pápa, hanem egyedül Isten bocsátja meg és nem pénzért, hanem ingyen, Jézus Krisztus kereszthaláláért. Amikor tételeit megírta, semmiképpen nem gondolt egyházszakadásra.
Fontos megemlíteni még Kálvin Jánost, akit a református reformáció teológusának tartunk. 1536-ban, 27 évesen írta meg azt a hatalmas munkát, melyet egész Európában kinyomtattak és olvastak, az INSTITUCIOT. Kálvin maga testileg gyenge és törékeny ember volt, lelke nem ismert félelmet, mert az EVANGÉLIUM Igazságait tartotta egyedüli „fegyverének”. Svájcban, Genfben tevékenykedett.
A reformáció eszméi gyorsan terjedtek, hazánkba is eljutott. Így emlékezünk a hitvalló reformátor őseinkre: Dévai Bíró Mátyásra - a magyar Lutherre, Szegedi Kis Istvánra - a magyar reformáció teológusára, Méliusz Juhász Péterre - Debrecen reformátorára és Károli Gáspárra a Bibliafordító reformátorra.
A XVI. század új tudományos felfedezései és szellemi áramlatai alapjaiban rengette meg a világot és a középkori egyházat. Minden tudomány elszakadt az egyháztól és önálló útra lépett. Ez abban az időben nagyon megingatta az egyház tekintélyét. 1517 döntő fordulatot hozott az egyház életében. A németországi Wittenbergben is megjelentek a szerzetesek, akik a pápa megbízásából bűnbocsátó cédulákat árusítottak az embereknek, hogy az így begyült összegből biztosítsák gondtalan életüket.
Ezzel és az egyház maradi szokásaival egyre több szerzetes és ember fordult szembe. Ezt tette Luther Márton szerzetes is, akit a reformáció elindítójának és megalapozójának tartunk. Luthert lelke üdvössége érdekelte, s emésztő kérdéseire kereste a választ; imádkozott, böjtölt, sanyargatta magát, nyugalmat azonban nem talált. A Szerzetes–főnökéhez fordult tanácsért, aki azt mondta: „OLVASD A BIBLIÁT!” Az evangéliumok egy új világot tártak fel előtte. Isten nemcsak szigorú Bíró, hanem szerető Édesatya ugyanaz az Isten. Rátalált a „drága kincsre”: „AZ IGAZ EMBER HITBŐL ÉL.” ( GALATA 3,11) A Bibliában megtalálta a választ: „ISTEN KEGYELEMBŐL ADJA AZ ÜDVÖSSÉGET, ÖRÖK ÉLETET.”
1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom főbejáratára kiszegezte 95 tételét, amely az akkori egyház megreformálását tartalmazta, amelyben azt bizonyította, hogy a bűnöket nem a pápa, hanem egyedül Isten bocsátja meg és nem pénzért, hanem ingyen, Jézus Krisztus kereszthaláláért. Amikor tételeit megírta, semmiképpen nem gondolt egyházszakadásra.
Fontos megemlíteni még Kálvin Jánost, akit a református reformáció teológusának tartunk. 1536-ban, 27 évesen írta meg azt a hatalmas munkát, melyet egész Európában kinyomtattak és olvastak, az INSTITUCIOT. Kálvin maga testileg gyenge és törékeny ember volt, lelke nem ismert félelmet, mert az EVANGÉLIUM Igazságait tartotta egyedüli „fegyverének”. Svájcban, Genfben tevékenykedett.
A reformáció eszméi gyorsan terjedtek, hazánkba is eljutott. Így emlékezünk a hitvalló reformátor őseinkre: Dévai Bíró Mátyásra - a magyar Lutherre, Szegedi Kis Istvánra - a magyar reformáció teológusára, Méliusz Juhász Péterre - Debrecen reformátorára és Károli Gáspárra a Bibliafordító reformátorra.
Drabik Noémi
református vallástanár
 |
| Az iskolai faliújság Pardiné Marjai Erzsébet munkája |
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)